Mi lesz a KATA vállalkozásokkal?

A Kata egészen biztosan a 2022-es év legtöbben emlegetett női neve lesz, azonban nem valamilyen sportteljesítmény vagy üzleti siker miatt – hanem 455 ezer egyéni vállalkozó és kis cég adókatasztrófája okán. A magyar állam hosszú idő óta példátlan lépésre szánta el magát, amikor úgy döntöttek, adóév közben módosítják a szabályokat. Ez a változás azonban mindannyiunk életét érinti.

Menet közben kereket cserélni

Kép forrása: pexels.com

A járvány, a szomszédunkban dúló háború, az ellátási lánc elképesztő döcögése és hiányosságai, Magyarország külső tényezőknek való erős kitettsége mellett még számtalan más tényező van, amely oda vezetett, hogy 2022-ben bizony komoly megszorításokra van szükség. Ha a témáról csak egy videót néznél meg, akkor ez a Surányi György interjú legyen az. Persze, a csomagolás és megnevezés más, de az adóterhek jelentős növelése, amely széles körben érinti különböző vállalkozások százezreit, az jóval több egyszerű kiigazításnál.

A KATA módosítása, ad absurdum, kivezetése évek óta benne volt a levegőben. A kisadózó vállalkozások tételes adója, a korábbi EVA adónem felváltója, ugyanis talán túl jól sikerült. Egyrészt korábban sosem látott mértékben fehérítette a gazdaságot, másrészt viszont az “okosba” gondolkodó magyar számára sok kiskaput is megnyitott.

Ettől függetlenül nehéz másképpen értelmezni a szituációt, mint a rendkívüli válsághelyzetre adott kapkodó választ. Az sokak számára nyilvánvaló, hogy menet közben miért nem cserélünk kereket egy autón – nos, valami hasonló történik a KATA rendszerben működő vállalkozásokkal.

Az eddig ismert változások

Számtalan különböző szervezet lobbizik a saját tagjait érintő kikönnyítésért, így az új KATA törvény még biztosan nincsen kőbe vésve. Ugyanakkor a már megjelent szövegből jól kiolvasható a jogalkotói szándék:

• A korábban mellékállásban vagy nyugdíjasként katázók számára elveszik ez a lehetőség.
• Csak főállású egyéni vállalkozó választhatja ezt az adónemet, így kiestek a katás BT-k is.
• A díjat egységesítették 50 ezer forintban, így a valamivel magasabb nyugdíjat jelentő 75 ezer forintos változat sem érhető már el.
• A legfontosabb különbség, hogy szeptembertől nem lehet cégeknek számlázni.

Ez utóbbi tétel az, amely a leginkább megnehezíti a vállalkozások működését, ráadásul évközben. A jogalkotói szándék szerint az, aki cégeket is kiszolgál, válasszon egy alternatív adónemet.

Ez azonban egyben azzal is jár, hogy jelentősen, akár 3-7-szeresére növekednek majd meg ezen kisvállalkozások adóterhei. Az évi 600 ezer forintos KATA helyett a közel 3 millióba kerülő átalányadó nem tűnik túlzottan vonzó opciónak.

Kép forrása: pexels.com

Bár teljesen érthető, hogy a KATA vállalkozásba kényszerített, rejtett munkavállalókat szeretné az állam egy magasabb adót fizető körben látni (erre klasszikus példa a biztonsági őr és az informatikus), sajnos az ágyúval verébre célzott golyó a jogkövető módon működő, kifehéredett vállalkozásoknak is jelentős nehézséget okoz.

Egy fodrászról joggal feltételezzük, hogy kliensei magánszemélyek, azonban az új rendszerben csak jóval nehezebben vállalhat céges rendezvényeket (például egy divatshow-t). Egy grafikus nem élhet csupán esküvői meghívók tervezéséből, és akkor nem beszéltünk azokról a szakmákról, ahol az ügyfelek szinte kizárólag más vállalkozások (marketing, fordítás, színészek).

Mit hoz a jövő?

Jelenleg annyit tudunk, hogy az elfogadott törvénycsomag alapján annak is érdemes könyvelőhöz fordulnia, aki eddig saját maga intézte a dolgait. Augusztus végéig le kell zárni a régi katás céget, hogy aztán szeptember elsejétől egy új élet kezdődjön – immáron nehezített pályán. Néhány extra hét jár azoknak, akiknek biztos nem lesz jó megoldás a KATA 2.0.

Ugyanakkor egy biztos: az alternatívák ismeretében ez az új helyzet jelentős drágulással, az adminisztrációs terhek elképesztő és felesleges növekedésével, valamint a fekete gazdaság erősödésével fog járni.